Csomagolás és csomagolási hulladék

1. A műanyagokat kétféleképpen lehet újrahasznosítani: az „alapanyanyagkénti” vagy „mechanikai” újrahasznosítás olyan fizikai kezelési folyamatokat jelent, amelyek során a polimerek az alapvető kémiai szerkezetüket megőrzik. Ebben az esetben a műanyaghulladékot előbb szétválogatják, tisztításnak vetik alá, a lehetséges szennyeződéseket eltávolítják, aprítják, majd újraolvasztják vagy új anyaggá keverik. A másik mód, ha „kémiai újrahasznosítást” választjuk: ennek során a polimert kémiai úton alacsony molekulatömegű vegyületekké bontják, tisztítják, majd ismételten polimerizálják. Az „alapanyagkénti újrahasznosítás” átfogó kifejezése egyaránt magában foglalja a mechanikai és a nyers-anyag-újrafeldolgozást.
2. Sok múlik a válogatáson: A későbbi újrafeldolgozási folyamat szempontjából a legfontosabb a válogatás, illetve a válogatási technológia, ezért az újrahasznosítási szemléletű tervezés elsődleges célja, hogy lehetővé tegye az egyértelmű anyagosztályozását. A műanyagtípusok szétválogatásához a következő szokványos technológiákat használják: mágneses válogatás, indukciós szeparátor, közeli infravörös spektroszkópia (NIR), flotációs úsztatás. A műanyagok újrafeldolgozása során a közeli infravörös spektroszkópia alapú válogatás alapvető fontosságú a csomagolószer anyagfrakciója szerinti helyes [elsődleges] szétválogatáshoz. Ha az anyag felismerése nem lehetséges, akkor a csomagolószer nem sorolható a megfelelő anyagáramhoz, és/vagy nem a megfelelő helyre kerül, vagy a válogató visszautasítja. Ez a probléma fordul elő például akkor, amikor egy palack teljes felületét sleeve fóliaövvel látták el és annak anyaga nem egyezik meg a palackéval és/vagy az övet a teljes felületén megnyomtatták, így a palack anyagszíne nem azonosítható, így nem rendelhető a megfelelő anyagáramhoz. Hasonló problémák merülnek fel a szén pigmentek (fekete) használatával, amely elnyeli az infravörös sugarat és így megakadályozza az anyag azonosítását.
3. Mi számít még? A második fontos megkülönböztető jellemző az anyagspecifikus sűrűség. A különböző típusú műanyagok eltérő sűrűséggel rendelkeznek, ezt a válogatási technológiában szintén felhasználják a megkülönböztetésre. Ha az egyes műanyagtípusoknak a sűrűségét mesterségesen megváltoztatják (pl. olyan sűrűségnövelő adalékanyagok hozzáadásával, amik a PP sűrűségét 1 g/cm3 fölé növelik), akkor a válogatási eljárás már nem használható a szokásos formában, mivel az anyag megkülönböztető jellemzője megváltozott. A meghatározó határérték az 1 g/cm3 feletti vagy alatti sűrűség. A PET palackok sűrűsége általában 1 g/cm3 érték felett van, a HDPE-ből készült záróelem és a PP-ből készült címke sűrűsége viszont 1 g/cm3 alatti.
4. Ennek a különbségnek köszönhetően: a válogatás nagyon hatékonyan egyszerűen elvégezhető az úgynevezett ülepítő-lebegtető-felúsztató tartályos módszerrel. A lebegtetés egy sűrűségalapú szétválasztási folyamat, amelyben az aprított műanyag pelyheket szétválasztják, általában vízzel, mint lebegtetőanyaggal. Ily módon az 1 g/cm3-nál kisebb sűrűségű polimerek (pl. PP, PE) viszonylag könnyen szétválaszthatók a nagyobb sűrűségű műanyagoktól (pl. PET, PS, PVC). Jelenleg számos kutatási projekt dolgozik a kémiai újrahasznosítás kérdésén. Várható, hogy az elkövetkező néhány évben a kémiai újrahasznosítási eljárásokat is széles körben fogják alkalmazni. Az újrahasznosítást nagyban megkönnyíti, ha az anyag egynemű és egyrétegű polipropilén, mint a Hello Food tálcái és fóliái. Ez ugyanis teljes mértékben újrahasznosítható, ugyanakkor rendelkezik a csomagolóiparban elvárt tulajdonságokkal is, mint a magas gázzáró vagy erős aromazáró képesség, klórmentes, könnyen lehet rá nyomtatni, laminálható, pasztörizálható.
5. A polietilén, mint újrahasznosítható műanyag: A polietilén fólia az egyik legelterjedtebb újrahasznosítható műanyag az élelmiszeripar piacán. Leggyakrabban a boltok és szupermarketek „ledig” (előre be nem csomagolt) árui mellett találjuk meg őket átlátszó „műanyag zacskó” formájában.A polietilén egy igen könnyen előállítható műanyag és kifejezetten alkalmas az élelmiszeripari termékek csomagolására. Ez az anyag egy részben kristályos, hőre lágyuló műanyag, azonban fehéredés nélkül alakítható. A polietilén kiváló mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel magas ütés-, kopás és rendkívül hidegálló anyagról van szó, így a különböző mikroorganizmusoknak és az UV fénynek is ellenáll. Jóllehet az előállítása olcsó, mégis egyre gyakrabban kérnek érte pénzt tőlünk a boltokban. Ezt a döntést főleg környezetvédelmi és társadalmi okokból hozzák meg, hogy érzékeljük, a műanyagok nem jól kezelve rossz hatással is lehetnek a környezetünkre. Ahhoz, hogy a műanyagot újra tudjuk hasznosítani, megfelelően gyűjtve és a megfelelő módon kell „megszabadulnunk” tőle. A műanyag szó hallatán még mindig sokan viszolyognak. Holott a legfenntarthatóbb anyagok közé sorolható anyagról van szó. Amíg számos természetes anyag (pl. fa, fémek) pótolhatatlan mértékben kerülnek felhasználásra, az általunk felhasznált műanyagok számos alkalommal újrahasznosíthatók.
6. Új rendelet lépett érvénybe, amely a csomagolás körforgását biztosítja: Az Európai Unió célja hogy biztosítsa a csomagolás körforgását, és csökkentse a csomagolás környezetre gyakorolt ​​hatását. Ennek a szabályozásnak a része a Csomagolási és Csomagolási Hulladékról Szóló Rendelet (PPWR).
7. Erről adunk tájékoztatást az alábbiakban: A PPWR (Csomagolási és Csomagolási Hulladékról Szóló Rendelet) egy olyan jogszabályjavaslat, amely felülvizsgálja az Európai Unióban jelenleg alkalmazandó csomagolási és csomagolási hulladékokra vonatkozó szabályokat. Napjainkban az Európai Unióban a csomagolásokra és azok életciklusának végére vonatkozó fő szabályozási keret az 1990-es években elfogadott és azóta többször felülvizsgált Csomagolási és Csomagolási Hulladékról Szóló Irányelv (PPWD – Packaging and Packaging Waste Directive). Az Európai Bizottság azonban 2022-ben javasolta a PPWD felülvizsgálatát, mivel megállapította, hogy az nem akadályozza meg hatékonyan a csomagolási hulladék növekedését és csökkenti a csomagolás környezeti hatásait. Így született meg a PPWR, amit elfogadtak, 2025. február 11-én hatályba lépett, és 2026. augusztus 12-től figyelembe kell venni. A Hello Food magával értetődő módon minden jogszabályi változásnak eleget tesz.
8. Törekszünk arra: hogy az ételgyártás során használt csomagoló alapanyagaink (műanyag, papír), ne csupán a minőség, de a környezetvédelem szempontjából is megfeleljen a legmagasabb elvárásoknak.

Tekintsd meg a következő Blogukat vagy további érdekes tartalmakért kövesd Facebook és Instagram oldalunkat, lépj be a Hello Food készételek online világába és ne feledd:

Hello Food, Viszlát Éhség!